15. nap - Fjord, komp

A nap vidáman kezdődött, mert letudtam a mosás című mókát, így az út második felére tiszta ruhákkal tudok nekivágni. 

A délelőtt lődörgéssel telt a városban, nagyon érdekes, hogy Skagway-nek két arca van. Van az, amikor a városkát elárasztja két luxushajó utasai elárasztják az utcákat (2-4000 ember), valamint amikor a hajók eltűnnek. A szabály az, hogy este kilencig ki kell hajózniuk. Az este egy kihalt várost jelent, egy porfészket. 

A turisták egyfelől vásárolnak, állítólag az ékszerboltok (elképesztően sok van) jó része a hajótársaságok tulajdonában van. Másrészt mindenféle programot szerveznek nekik, a helikopterek, mint a legyek röpködtek fel-alá. 

Délután az Alaska Marine Highway vendégszeretetét élveztük. Ahogy említettem itt a legtöbb települést vagy légi, vagy vízi úton lehet megközelíteni, másképp sehogy. Így az ellátás és közlekedés nagyon fontos része az állam által működtetett komp rendszer. Igencsak nagy járművek is eltűnnek a hajó gyomrában, az egyik lakóautó nem is tudom hogy fért be (lásd képek). Egy fjordon hajóztunk végig, hat óra alatt jutottunk el Juneau-ba, Alaszka fővárosába. 

A kompon enni is lehet, egész tűrhető áron, nem is rossz ételeket.

Ahogy a helyemen ültem egyszercsak ismerősnek tűnő nyelvet hallottam, de bizonytalan voltam. Még beszéltem is a páros hölgy tagjával a sorban állva, de sem ő, sem én nem jöttem rá, hogy eggyel több közös nyelven beszélünk. Kiderült, hogy az egyik hatalmas, buszméretű lakóautóval egy idős magyar házaspár utazott. Orange megyében, Los Angeles mellett élnek. A koruk alapján ők is ötvenhatosok lehettek. Bevallom nem volt rossz két hét után magyarul beszélgetni.

Amikor megérkeztünk Juneau-ba, a kikötő korlátján teljes nyugalommal két fehérfejű sas hesszelt, mint kiderült, itt olyanok, mint a galambok, tényleg sok van belőlük. 

Egy rövid buszút után egy parkolóban búcsúztunk el a busztól két napra (illetve a csapat jó része csak eddig jött), majd elsőkézből tapasztaltuk meg, hogy ez a város is olyan, ahol az utcák meredeken felfutnak a környező hegyre. 

A hostel talán a város legmagasabb részén volt, tippem szerint az ingatlanok ára a hegyre felfelé csökken. 

Maga a hostel meglehetősen fura, egyfelől este 11-kor lehet utoljára belépni, ha elkésel, akkor az utcán alszol, másrészt délelőtt 9 és délután 5 között kitesznek, nem lehet bemenni. Az egész meglehetősen lepuki, az ágy minden volt, csak stabil nem, nagyon sajnáltam az alattam alvót, mert minden mozdulatra mozgott az ágy.